athena-lang.com
Most más formában, ezúttal szépirodalmi műfajban dolgozom fel. Az érdeklődő feltehetően egy novelláskötetet vehet majd kézbe. A műből kiderül, hogy milyen emberek a Csillagban raboskodók, milyen múlt áll mögöttük, miként élik meg a mostani életüket és az esetleges szabadulás után milyen jövő vár rájuk. Elgondolkodtató történetek… — mondta a Hét Napnak adott exkluzív interjújában dr. Bátyi Zoltán író, publicista.
Békésen tengette napjait a sátoraljaújhelyi fegyház falai közt, egészen 2003-ig, amikor ismét be tudott farolni az esti hírek kétperces blokkjába. Történt ugyanis, hogy megleste a Btk. 229. §-át, és úgy döntött, diszpozíciószerű magatartást tanúsít. Az őrök elmondása szerint ugyanis egy tornatermi séta során a szerb cserkész rátámadt egyik társukra, akit a szorult helyzetből épphogy sikerült kimenteni. Magda bevallotta, hogy lerántotta az őrt, de azzal védekezett, hogy pusztán a szíj szorítása következtében tanúsított reflexmozdulatról volt szó, de előkerült az is, hogy az őr sértegette. Mindenesetre másfél évvel később a bíróság pénzbüntetéssel, ennek nem teljesítése esetén kétszáz nap fogdával honorálta az akciót. Innentől további békés évek vártak volna rá Sátoraljaújhelyen, azonban tavaly kényszerű költözésnek lett áldozata. A hatóságok a hozzá hasonló elitvendégek által szintén közkedvelt Sopronkőhidára tették át a szerb gyilkos székhelyét. Ezt az átszállítást biztonsági okokkal indokolták, nevezetesen azzal, hogy ha sok ideig van egy helyen a fegyenc, könnyebb a kapcsolatépítés, egy esetleges szökés előkészítése, illetve fokozott veszélyt jelenthet magára a személyzetre is.
Most Tiszalökön raboskodik, de előtte jó néhány helyen megfordult, s mindez pénzbe kerül. — Egy tavaly napvilágot látott adattal tudok szolgálni a fogvatartottak átlagos ellátási költségéről: napi kilencezer forint. Mivel Marinko nem átlagos rab, és jelenleg ő Magyarország legjobban őrzött fegyence, ennél nagyságrendekkel többe kerül az őrzése, ellátása. A 25 év, amelyet nálunk tölt, nem lesz olcsó, de ezt egy jogállamnak vállalnia kell. • Milyen körülmények között raboskodik Marinko? — A legszigorúbb szabályok szerint őrzik, a legcsekélyebb lehetősége sincs tehát sem egyéni, sem külső szervezett segítséggel való szökésre. Annyi információ jutott el hozzám, hogy a rab rajzol, fest, és egy alkalommal alkotásait bemutatták egy börtönkiállításon. • Van-e még a tarsolyában újabb börtönkönyv? — Több kötetet is írtam már — Arató László barátommal közösen — a szegedi Csillag börtönről, s az anyaggyűjtés folyamán számtalan olyan történettel ismerkedtem meg, amelyről úgy éreztem, hiba volna egy dokumentumkötetben szerepeltetni.
Szerbiában a hírhedt Arkan kapitány nevével fémjelzett szabadkai halálkommandó tagjaként elkövetett bűnökért, öt gyilkosságért halálra ítélték, ám az országban 2001-ben megszűnt a halálbüntetés, így Magda Marinkóra újabb 40 év fegyház vár – 96 évesen szabadulhat, ha megéri. A délvidéki terminátor elítélése után rendőrök nevét tartalmazó halállistát készített Fotó: MTI A szabadkai Magdát 1994. január 28-án fogták el (innentől számítják a 25 évet), miután becsalták a kecskeméti kapitányságra útlevél-ellenőrzés indokával. A légiót is megjárt különítményes háborús bűnös nekiugrott az őt beidéző rendőrtisztnek, és megpróbált az ablakon kiugorva kitörni, ám három rendőr segítségével leteperték. Szinte azonnal felmerült, hogy Magda szándékosan követte el a hatósági személy elleni erőszakot, hogy biztosan elrendeljék az előzetes letartóztatását, lévén ez volt az egyetlen reménye arra, hogy ne öljék meg. A hazai és a szerb alvilág tagjai ugyanis többmilliós vérdíjat tűztek ki a fejére, mivel Magda sokat tudhat Arkan kapitány és vörössapkás különítménye, valamint a szerb titkosszolgálatok együttműködéséről.
Nehéz megkerülnöm a megszokott klisét, de azért megpróbálom nem leírni, hogy Magda Marinko a magyar büntetőtörténet egyik leghírhedtebb alakja – pedig az. Azonban a helyzet pikantériája, hogy ezúttal szerencsére "csak" a fogás a mienk, főszereplőnk állampolgárságával azonban nem mi "büszkélkedhetünk". Magda Marinko a néhai Jugoszlávia szülötte, egészen pontosan Szabadkán született. Lokálpatriotizmusa odáig terjedt, hogy gyilkosságai egy részét is itt követte el. Megjárta a francia idegenlégiót is, majd az itt szerzett tapasztalatokat kamatoztatva vetette bele magát a délszláv állam alvilágába. Azonban nem maradt meg az ország határai közt, és hazánkba is juttatott tevékeny energiájából. 1994 januárjában Szegedet rázta meg a tragédia: Z. Nagy Bálint, a neves cukrász családját a szó szoros értelmében kiirtották. A brutális gyilkosságnak egyaránt áldozatul esett a 42 éves családfő, vele egykorú felesége, valamint 16 és 10 éves gyermekei. Az eset már önmagában is félelmet keltett az emberekben, de tekintve az előzményeket, már a pont volt az "i"- betűn.