athena-lang.com
November 25. – Katalin napja Szent Katalin keresztény vértanú (IV. század) ünnepe. Kerékbe törték tudása és keresztény hite miatt, ezért a fuvarosok, kerékgyártók, valamint a házasulandó lányok védőszentje. Katalin naphoz férjjósló hiedelmek kötődnek. Katalinágnak nevezik azt a gallyat, melyet a lányok vízbe állítottak, s ha karácsonyig kizöldült, közeli házasságra lehetett számítani a lányos háznál. Régi időjárási megfigyelés szerint, ha Katalin locsog (vagyis lucskos, nem fagy), akkor Karácsony kopog (azaz jó hideg lesz). November 27. – A Nobel-díj alapítása A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat kiérdemli.
S ZENT Á NYOS B UDAPEST ÜNNEPNAPJA C SOKONAI V ITÉZ M IHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1773 W IGNER J ENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1902; F IZIKAI N OBEL-DÍJ: 1963 S ELÉNYI P ÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1884 P EKÁR D EZSŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1873 november harmadik hete A MAGYAR NÉPDAL ÉS NÉPKÖLTÉSZET HETE november 18. A Z E ÖTVÖS L ORÁND G EOFIZIKAI I NTÉZET MEGALAKULÁSA – 1919 A NŐK EGYETEMI TANULMÁNYAINAK ENGEDÉLYEZÉSE – 1895 K ECZKÉS K ÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1799 J ENDRASSIK J ENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1824 K ÖLESÉRI S ÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA – 1663 november 19. Á RPÁD-HÁZI S ZENT E RZSÉBET S CHULEK F RIGYES SZÜLETÉSNAPJA – 1841 N ÉMETH E NDRE SZÜLETÉSNAPJA – 1891 K ÉZDI Á RPÁD SZÜLETÉSNAPJA – 1919 B OROS Á DÁM SZÜLETÉSNAPJA – 1900 november 20. A FRIKA IPAROSÍTÁSÁNAK NAPJA I FJÚ ZENEBARÁTOK VILÁGNAPJA A GYERMEKEK JOGÁNAK VILÁGNAPJA A Z A JKAI T IMFÖLDGYÁR ÉS A LUMÍNIUMKOHÓ MŰKÖDÉSÉNEK KEZDETE – 1942 A SZEGEDI D UGONICS T ÁRSASÁG MEGALAKULÁSA – 1892 S INA G YÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1782 november 21. S ZŰZ M ÁRIA BEMUTATÁSA A FILOZÓFIA NAPJA A TELEVÍZIÓ VILÁGNAPJA H ATVANI I STVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1718 B EREGSZÁSZI ( N AGY) P ÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1790 november 22.
Ha ezen a napon havazott, azt mondták eleink: Erzsébet megrázta a pendelyét (vagy a dunyháját). November 25., Katalin napja Szent Katalint – akit kerékbe törtek – a kerékgyártók és a fuvarosok tartották védőszentjüknek, de patrónusa még a házasulni készülő leányoknak is. Mivel szépsége és okossága messze földön híres volt, így a tudósok és egyetemek védőszentje is Szent Katalin. Katalin-nap a régi időszámításban az első téli nap volt. A közismert időjóslás szerint: Ha Katalin kopog, a karácsony locsog. Ha ekkor beáll a fagy, akkor a karácsony esős, sáros, enyhe lesz, de ez érvényes fordítva is: ha Katalinkor az idő enyhe, akkor karácsonykor fagy lesz. Másik mondás szerint, ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsonykor sáros lesz. November 30., András napja András napja az adventi időszaknak, illetve az egyházi évnek a kezdete. Az év legjelentősebb házasságjósló és varázsló napjának Andrást tartották. Jósoltak is jóformán mindenből: ólomból, gombócból, disznóröffenésből, még a zsúpfedélből először a kötőbe pottyanó magból is.
Azt a hetet melyre a Halottak napja esik, halottak hetének nevezik. Szokás ilyenkor a temetőbe, elhunyt családtagok sírjához kilátogatni, a sírokat rendbe tenni, gyertyát, mécsest gyújtani. November 3. A Magyar Tudomány napja: 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel egyéves jövedelmét Széchenyi István gróf a Magyar Tudós Társaság létesítésére. November 5. Szent Imre herceg I. István király és Gizella királyné fia. Nevelésére különös gondot fordítottak szülei. 1015-ben Imre herceg oktatását átvette Gellért püspök. Tizenöt éves korától atyja, I. István mellett nevelkedett, ahol az államirányítás tudományát, a hadvezérséget, a diplomáciát sajátította el. I. István Imre herceg nevelését annak huszonhárom éves korában fejezte be. November 7. - A magyar opera napja. 1810-ben, november 7-én született meg egy gyulai tanító fiaként Erkel Ferenc. A nemzeti romantikus opera megteremtőjének születésnapja 2013 óta a magyar opera napja is: e napon nyílt újra az Opera másik játszóhelye, melynek névadója maga Erkel Ferenc volt.
Másnap pedig az enni-innivalót a koldusnak adták. Ahol a "halott etetés" nem volt szokásban, ott is osztogattak elemózsiát a temető kapujában kéregető szegényeknek. Egyébként Mindenszentek időjárása is "megmutatta" a várható telet: ha ekkor hó esik, jósolták a babonás megfigyelők, nem olvad el márciusig. Ha Mindenszentek napja nedves, lágy telet várhatunk, ha pedig száraz, úgy kemény tél következik, - mondogatták a régi öregek. Egyes helyeken halottak napján - a holtak nyugalma érdekében - a gazdaemberek tartózkodtak a mezei munkától. Számos vidéken a halottak napjának hetében tilos volt a mosás, mer különben "vízben állnak a halottak". Gazdasági hagyományok is kötődnek e két naphoz. Az állatok sok helyütt ilyenkor szorultak be az istállóba. Néhány faluban a cselédek és pásztorok felfogadásának napja is ez a két nap. Az öregek a Mindenszentek napján levágott cserfaágból jósolták az időjárást: ha az ág belül száraz volt, kemény hidegekre, ha nedves volt, lucskos, enyhébb télre következtettek.
A technika iránti vágyak pedig a végtelenségig kimeríttetnek: céloptikák, téli ruházatok, új lőszerek! És természetesen karbantartásuk is, hiszen nem elég megvenni a jó felszerelést, arra vigyázni is illik! Emlékeztek még a szeptemberi címlapra? Egy káprázatos történettel várunk titeket, mert kiderült, hogy az a kép élőbb, mint gondolnánk!
A régi római naptár kilencedik hónapja november, ebből származik a hónap neve. (novem = kilenc) Régi magyar elnevezése szerint Szent András hava, csillagászati megnevezés szerint a Nyilas hava, a meteorológia pedig őszutó néven tartja számon. Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb. A szántóföldekről betakarítják az utolsó terményeket is, és a hónap vége már a báloké. Az első hó is november vége felé szokott leesni. A falun élő, gazdálkodással foglalkozó emberek ez idő tájt csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodnak. "Eljött már november didergő hónapja, Hideg szele a fák ágait megcsapja. Meghalva elhullanak a sárga levelek, játszadoznak vélek a kegyetlen szelek... " Eljött bizony az őszutó! - sóhajthatunk Csokonai sorait idézve. Közel a tél, tudd meg, ember, kórót zörget a november - figyelmeztet a régi rímes naptárversike is a ködös, borzongatós Őszutó havára. November Mindenszentek napjával kezdődik, amelyet még IV. Sixtus pápa iktatott 835-ben az egyházi ünnepek sorába, a kevésbé ismert, valamennyi szent emlékezetére.
Ekkor már általában elég hideg van ahhoz, hogy a "disznóságokat" a hagyományos eljárásokkal is el lehetett tartani. Sokfelé disznóölő Szent András néven emlegetik ezt a napot. Az András körüli napokra esik Advent első vasárnapja, a karácsonyi négyhetes előkészület kezdőnapja. Ilyenkor tilos volt a zajos mulatság, a tánc, a lakodalom. Ehhez az időszakhoz hozzátartoztak a katolikus egyházban a hajnali misék, a roráték. Advent időszaka a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepére való testi és lelki felkészülés ideje volt. Ekkor készültek fel a betlehemesek, szerveződtek a csoportok, tanulták be a szerepeiket, ádventben jártak az ostyahordó gyerekek. A kántortanító az iskolás gyerekekkel küldött megfelelő számú ostyát minden család számára, amelynek fejében azok babot, lencsét, lisztet, kolbászt küldtek neki. Díjlevélben foglalt járandóságuk volt ez a vékonypénzű tanítóknak. Advent első vasárnapjával új egyházi év kezdődik. Ez a Megváltó születését váró, előkészítő időszak. Szép szokásként adventi koszorút készítenek a családok, amelyet vagy az asztal közepére helyeznek, vagy felfüggesztenek valahová a szobában.
Az András-napi hó vetésnek nem jó Kiemelt kép: Pixabay