athena-lang.com
A konkrétan alkalmazott kezelés a betegség súlyosságától függ, amit a tünetek és a mért FEV1-érték alapján határoznak meg. Tünetek esetén 60 százalék feletti FEV1 értéknél antikolinerg szereket adnak, és csak indokolt esetben gyors hatású béta-2-agonistákat. 40-60 százalék közötti FEV1 érték esetén rendszerint már ez utóbbiakra is szükség van az antikolinerg alapkezelés mellett. A tartós hatású béta-2-agonista hörgtágítók (aeroszolok) szintén a beteg légszomját, fulladását enyhítik. Naponta 2 alkalommal alkalmazandók, és 12 órán át tartó hörgőtágulatot biztosítanak. A legtöbb hörgőtágító gyógyszert a beteg egy egyszerű kis adagolós inhalálókészülékből közvetlenül a tüdejébe, a hörgőkbe szívja be. A kezelést úgynevezett nyújtott hatású teofillinnel is kiegészíthetik. A fulladás mérséklésére tehát szájon át adott xantinszármazékok (teofillin) is adhatók. Az újabb készítmények mellett ma is sokszor alkalmazzák, mert 12-24 órán át hatékonyak, így jól megelőzi a hajnali, éjszakai fulladást, és elegendő naponta egyszer vagy kétszer bevenni.
Lehetőség van már környezetbarát gyógyszerek használatára is. A légkör ózonrétegét károsító hajtógázok tilalma után környezetbarát inhalációs eszközök kerültek bevezetésre. A környezetvédelem egyik új lehetőségét jelenti az újratölthető inhalációs eszközök elterjedése, amelyek a környezetünk védelme mellett a betegek és az egészségbiztosító pénztárcáját is kímélik. Források: 1 LEBE – Légúti Betegek Országos Egyesülete 2 WHO. World Health Organization Fact sheets. Chronic obstructive pulmonary disease (COPD). Available at: (copd) [Accessed November 2020].
A pihentető alvás erősíti az immunrendszert, ezért fontos, hogy legalább 6-8 órát aludjon minden COPD-s beteg. " A COPD-s beteg számára kiemelt kockázatot jelent egy esetleges koronavírus fertőzés, mert egy beteg tüdő, egy több társbetegséggel küzdő szervezet sokkal nehezebben tudja leküzdeni a vírust. A kínai adatok szerint a COPD-s betegek halálozása körülbelül 7-szer magasabb, mint egy egészséges emberé. A maszk viselése, illetve a távolságtartás, a tömeg kerülése elsődleges. A COPD-s betegek számára a családtagok jelentik a legnagyobb veszélyt a koronavírus fertőzés tekintetében. A tünetmentes fiatalok látogatása, a beteg családtagokkal való együttlakás vagy a családi események, közös étkezések egyaránt végzetesek lehetnek, ha nem vigyázunk egymásra. Fontos, hogy ne a COPD-s nagyszülő vigyázzon a beteg unokára, ne ő menjen a gyerekekért az iskolába vagy az óvodába" – emelte ki a tüdőgyógyász. A COPD-s betegek számára is fontos a környezet védelme. A dohányzás abbahagyásával a betegségüket okozó legfontosabb környezetszennyezést tudják csökkenteni.
Végstádiumban a fulladás miatti mozgáskorlátozottság, tartós gyógyszer és oxigénfüggőség jellemző. A COPD az egész szervezetet érintő krónikus gyulladásos betegség. A dohányzás elhagyás megállítja vagy jelentősen csökkenti a betegség egyébként szükségszerű romlását. COPD-ben az akut bronchitis tüneteivel járó kiújulásokat nehézlégzés, légzési elégtelenség (oxigén hiány), mellkasi sípolás, gyakran gennyes köpetürítés kíséri. A légzésfunkciós értékek hirtelen romlanak és csak lassan térnek vissza a megelőző állapot közelébe. A kezelés a súlyosságtól függően kórházi, olykor intenzív osztályos elhelyezést igényel. Az antibiotikumon kívül számos injekciós gyógyszer, inhalációs szerek, oxigén, fizioterápia, esetleg gépi légzéstámogatás, illetve lélegeztetés is szükséges lehet. A heveny hörghurut okai A heveny (akut) hörghurut néhány nap, esetleg hét alatt lezajló betegség. A téli időszak egyik igen gyakori betegsége a heveny hörghurut (bronchitis), ami a légcsövet és az annak folytatását képező hörgőket belülről borító nyálkahártya gyulladása.
Személyenként változik. Általánosságban elmondható, hogy egy ilyen akut betegséget a tünetek hirtelen kialakulása jellemez, amelyek csúcsértékek és végül megoldódnak a kezeléssel vagy anélkül. A betegség néhány nap alatt vagy legfeljebb három hónapig tarthat. A krónikus hörghurut ezzel szemben nem érhetõ el. Ez a maradandó károsodás eredménye, elsősorban a dohányzásnak köszönhetően. A krónikus hörghurut okozhatja a másodlagos füstnek, szmognak, ipari füstöknek és más belélegzett toxinoknak való kitettség. Mint ilyen, a krónikus bronchitis egy állapot, nem pedig egy mögöttes betegség jellemzője. A krónikus bronchitis a COPD két fő formája, amely emphysema-t is tartalmaz. Ez egy visszafordíthatatlan állapot, amelyet gyógyszerekkel és különböző technikákkal kezelnek, hogy a nyálkahártyát a tüdőből leürítsék. A bronchitis súlyosságától függően a tünetek enyhék és mindig jelen lehetnek, vagy hirtelen fellángolhatnak akut exacerbációkkal. Akut bronchitis és krónikus bronchitis tünetei Első pillantásra mindkét típusú bronchitis úgy tűnik, hogy utánozza a légúti fertőzést vagy egymást.
Az akut és krónikus bronchitisben ugyanazok a tünetek vannak, köztük: Köhögés, gyakran termelékeny (azaz lehet nyálkahártyát előidézni, ami vastag és / vagy elszíneződhet) Mellkasi torlódás Légszomj zihálás Fáradtság A test fájdalma vagy hidegrázása Szinusz torlódás Láz E hasonlóságok ellenére vannak olyan nyomok, amelyek segíthetnek megkülönböztetni egy típust a másiktól. Akut bronchitis esetén a tünetek gyakran súlyosabbak lehetnek, mint a krónikus bronchitisben észleltek. A láz magasabb lehet, a hidegrázás súlyosabb lehet, és tüsszentés járhat az orrfolyás és a torlódás következtében. Ebben az esetben a tünetek összessége "olvasható", mint a rossz hideg vagy az influenza. De ez nem mindig így van, hiszen a súlyos exacerbációk sok hasonló tünettel rendelkezhetnek, beleértve a tüsszentést is. Egyesek azt is elmondják, hogy a rossz lehelet a krónikus bronchitisz "rejtélyes" jele. És bár igaz, hogy ez gyakori a COPD-ben szenvedő embereknél, a rossz lehelet is gyorsan fejlődhet ki akut bronchitisben szenvedőknél.
A tünetek, elsősorban a nehézlégzés csökkentésére, illetve a betegek életét leginkább fenyegető súlyos állapotromlások vagy tüdőrohamok (exacerbációk) megelőzésére modern gyógyszerek állnak rendelkezésre, de ezek hatékonysága sem képes ellensúlyozni a dohányzás káros hatásait. " A légúti fertőzések jelentik talán a legnagyobb veszélyt a COPD-s betegek számára. A helyes táplálkozás, a megfelelő vitaminpótlás (elsősorban a D és a C-vitamin) egyaránt javítják az immunrendszer állapotát. A COPD-s betegeknek különösen fontos, hogy minden évben megkapják a szezonális influenza elleni védőoltást, illetve legalább egyszer az életre szóló védelmet adó pneumococcus elleni vakcinát. " – tette hozzá Mucsi doktor. A rendszeres testmozgás, napi 10 ezer lépés megtétele segít a kondíció fenntartásában, de azoknak a súlyos COPD-s betegeknek sem kell lemondaniuk a testmozgásról, akik a nehézlégzésük miatt csak alig tudnak mozogni. A hörgőtágító gyógyszerük belégzése után, akár hordozható oxigénpótlás mellett a COPD-s betegek számára is elérhető a rendszeres mozgás, illetve az önálló életvitelhez szükséges mobilitás biztosítása.
Ha leszoktam a dohányzásról, nem lehetek COPD -s. Nem igaz. Évekkel a leszokás után is kialakulhat, hiszen a tüdőfunkció romlása nem áll meg a dohányzásról való leszokás után, csak az egészségeseknél megszokott mértékűre lassul. A betegek 10-15%-a sohasem dohányzott. Náluk egyéb okok (pl. porártalom, légúti fertőzések, genetikai hajlam) vezettek a betegség kialakulásához. A COPD fertőző betegség. Bár a légúti fertőzések jelentősen ronthatják a betegek állapotát, mai ismereteink szerint a COPD nem fertőző, hanem gyulladásos megbetegedés. Kapcsolódó cikkek, amelyek érdekelhetik Önt Jelentkezzen be kivizsgálásra
Az antibiotikumok adását a fokozottan érzékeny légutak indokolják, ha fertőzés folytán a váladék gennyessé válik, láz jelentkezik. A hypoxaemiával (vér tartósan alacsony oxigéntartalmával) járó, súlyos COPD kezelésében nélkülözhetetlen a vérgáz-analízis alapján beállított, folyamatos oxigénkezelés (LTOT=Long Term Oxygen Therapie (ang. )). Ez azt jelenti, hogy a beteg legalább napi 15 órán keresztül orrszondán át oxigéndús levegőt lélegez be. Ez eredményesen növeli a vér által szállított oxigén mennyiségét, nemcsak a létfontosságú szervekhez. A tapasztalatok szerint a kezelés jelentősen javítja az életminőséget, meghosszabbítja a beteg életét. Fizikoterápiai eljárások gyógytornásztól, szakápolótól való elsajátításával és alkalmazásával a beteg maga is sokat tehet tünetei enyhítéséért, kedvezőtlen mellékhatása nincs. A légszomj is enyhíthető megfelelő testhelyzettel, így például, ha az ember ülve kissé előrehajol, és alkarjával a térdeire támaszkodik. Ugyancsak fontos a megfelelő rendszeres testmozgás és az aktuális állapothoz méretezett testedzés.