athena-lang.com
Hosszabb érintkezése a bőrrel fekélyeket és ízületi gyulladást okozhat. Előállítása [ szerkesztés] Nátrium-szulfátból állítható elő szénnel való izzítással. Az így nyert termék szennyezett, körülbelül 20% vízben oldhatatlan anyagot, szenet és hamut tartalmaz. A képződött nyers olvadékát ezért forró vízben oldják, majd a nátrium-szulfidot kikristályosítják. Tisztán nátrium-hidroxidból és kén-hidrogénből állítható elő. Felhasználása [ szerkesztés] A nátrium-szulfidot a bőriparban a bőr szőrtelenítésére, a vegyiparban redukálószerként, illetve kéntartalmú festékek előállítására alkalmazzák. Felhasználják még a kohászatban is, illetve fényképészetben a fekete-fehér papírképek barnítására (szépia-színezés). Források [ szerkesztés] Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret Bodor Endre: Szervetlen kémia I. Jegyzetek [ szerkesztés]
A bőrön irritációt és allergiát okozhat néhány embernél. Lenyelés az emésztőrendszer irritációját okozhatja hányingerrel, hányással és hasmenéssel. Végül belégzése irritációt okoz a légzőrendszerben. Hivatkozások Remegés és Atkins. (2008). Szervetlen kémia. (Negyedik kiadás). Mc Graw Hill. Wikipédia. (2019). Nátrium-szulfát. Helyreállítva: Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ. PubChem adatbázis. CID = 24436. Helyreállítva: B. N. Mehrotra. (1978). A Na kristályszerkezete 2 SW 4 III. Helyreállítva: Glauberite-Thenardite (nátrium-szulfát). [PDF]. Helyreállítva:
A nátrium-szulfát egy ionos szulfát, vagyis Na + ionokból, és SO 2− 4 ionokból áll. Vizes oldatban bárium vagy ólom sóival reagálva vízben nem oldódó csapadékot képez: Na 2 SO 4 (aq) + BaCl 2 (aq) → 2 NaCl (aq) + BaSO 4 (s) A nátrium-szulfát vízoldékonysága igen érdekes karakterisztikájú. [7] Oldhatósága 0 °C és 32, 4 °C között több mint tízszeresére növekszik, ahol eléri maximumát (49, 7 g Na 2 SO 4 / 100 g víz). Ebben a pontban a függvény csökkenni kezd, és az oldékonyság mértéke majdnem teljesen független lesz a hőmérséklettől. Nátrium-klorid jelenlétében oldhatósága jelentősen csökken. Ezen tulajdonságai miatt a nátrium-szulfát kitűnően használható passzív, napenergiával működő rendszerek esetén. Előállítása [ szerkesztés] A világ nátrium-szulfát előállítása éves szinten 5, 5 és 6 millió tonnára tehető, melynek nagy része a nátrium-szulfát dekahidrát változata. Ennek a mennyiségnek közel fele bányászatból származik, a többi része egyéb vegyipari folyamatok melléktermékeként keletkezik.
Felhasználása [ szerkesztés] A cink-oxidot olajfestékekben használják horganyfehér néven. Jó a fedőképessége. Felhasználják cinksók előállítására is. A cink-oxalát hevítésével előállított cink-oxidot katalizátorként alkalmazzák a szén-monoxidból és hidrogénből kiinduló metanolgyártásnál. Hintőporként használják a kozmetikában. Az orvosi gyakorlatban cinkkenőcsként és ragtapaszként alkalmazzák. A gumiiparban a legtöbb kaucsuk vulkanizálásakor aktivátorként, klórtartalmú kaucsukok vulkanizálásakor (pl. kloroprén-, klórbutilkaucsuk) vulkanizálószerként használják. Források [ szerkesztés] Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret Nyilasi János: Szervetlen kémia Hivatkozások [ szerkesztés]
A nátrium-szulfid (képlete: Na 2 S) egy szervetlen vegyület, a kén-hidrogén nátrium sójának tekinthető. Fehér színű kristályokat alkot. Erősen higroszkópos vegyület. Vízből kilenc molekula kristályvízzel kristályosítható. Vízben jól oldódik, 100 g vízben szobahőmérsékleten 18 grammja oldódik fel. Kémiai tulajdonságai [ szerkesztés] Nedvesség hatására vagy vizes oldatban hidrolizál, az oldat erősen lúgos kémhatású lesz. A hidrolízisekor kén-hidrogén fejlődik, ami a szagáról könnyen felismerhető. Ha kénporral hevítik, nátrium-poliszulfidokká alakul. Ilyen vegyületek például a nátrium-diszulfid (Na 2 S 2), a nátrium-triszulfid (Na 2 S 3) és a nátrium-pentaszulfid (Na 2 S 5). A kén-hidrogén sójának tekinthető, ezért savak hatására kén-hidrogén fejlődik belőle. Jód hatására kén kiválása közben nátrium-jodiddá alakul. A nátrium-szulfid olvadéka megtámadja az üveget, a porcelánt, a kvarcot, de még a platinát is. Élettani hatása [ szerkesztés] A nátrium-szulfid mérgező hatású, mert a szervezetben toxikus kén-hidrogén szabadul fel belőle.
Cink-oxid Más nevek Horganyfehér C. I. Pigment White 4 C. 77947 Kémiai azonosítók CAS-szám 1314-13-2 Kémiai és fizikai tulajdonságok Kémiai képlet ZnO Moláris tömeg 81, 4084 g/mol Megjelenés Fehér, szilárd Sűrűség 5, 61 g·cm -3 (20 °C) [1] Olvadáspont 1975 °C [1] Oldhatóság (vízben) Gyakorlatilag oldhatatlan, 1, 6 mg·l (29 °C) -1 [1] Termokémia Std. képződési entalpia Δ f H o 298 −348, 0 kJ/mol Standard moláris entrópia S o 298 43, 9 J·K −1 −1 Veszélyek EU osztályozás Veszélyes a környezetre ( N) [2] NFPA 704 0 1 R mondatok R50/53 [2] S mondatok S60, S61 [2] Rokon vegyületek Azonos kation Cink-szulfid Cink-szelenid Cink-tellurid Azonos anion Kadmium-oxid Higany(II)-oxid Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. A cink-oxid ( képlete ZnO) a cink oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja. Fehér por, kis mértékben sárgás árnyalatú. Hevítés hatására sárga színű lesz, de ha lehűtik, visszanyeri a fehér színét. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, de savakban és erős bázisokban feloldódik, tehát amfoter tulajdonságú.