athena-lang.com
Ellenben az eposz halálra jegyzett hőse már az első perctől megadja magát a sorsnak; de éppen e megadás által tünteti ki nagyságát. A veszély, a halál bizonyos tudata nem csüggeszti el, egy percig sem gátolja működését, sőt növekszik erélye, amint közelebb-közelebb jut az örvényhez (…)". Nem azért munkálkodik, tart ki, tartja a fáradozásait értelmesnek, mert lát esélyt a győzelemre, hanem annak ellenére, hogy jól tudja: semmi esélye rá. Ez végtelenül leegyszerűsíti a képletet. Semmilyen mellékkörülmény nem zavarja, kizárólag a meggyőződés marad meg hajtóerőként. Azt teszi, amit helyesnek tart, mert nem tehet mást, ha hű akar maradni önmagához. Összeforr a programjával, egész életét teszi rá. * Hamvas besorolhatatlan jelenség, és ezt tudja is magáról. Tudósnak, írónak, bölcselőnek egyaránt szokatlan, szabálytalan. Eldöntetlen egzisztencia, és kitart ebben a bizonytalanságban. Írónak túl orákulumszerű, kinyilatkoztató; bölcselőnek, tudósnak túl személyes, túl irodalmi. Nehezen érthető az a szabadság, a szabadságnak az a bátorsága, amellyel alkot, gondolkodik.
Nem túlzás őt a bölcsességre törekvés szentjének nevezni, méghozzá a mindennapok szentjeinek csendesebb fajtájából, akik nem látványos csodatettekkel, hanem kitartásukkal, konok "egy-ügyűségükkel", a földi jutalmak hiányát már eleve vállaló hősiességükkel érdemelték ki az utókor tiszteletét. Jellemző, hogy Hamvas csak évtizedekkel a halála után, 1990-ben kapott Kossuth-díjat, de az is, hogy ez a szabálytalan "szentté avatás" azonnal a rendszerváltás után megtörtént. Túl nagy és jóvátehetetlen volt a bűn, ezért az új demokráciának azonnal bocsánatot kellett kérnie érte, hogy a világ rendje helyreálljon, és legalább enyhüljön a szégyen. Hamvas hősiessége annak tudatában különösen is becsülendő, hogy az ellenállás mellett valóban semmi más nem szólt, mint a meggyőződése; annak tudata, hogy neki van igaza, hogy minden külső körülményt mellőzve a maga útját kell járnia. A sikerre semmi esélye sem volt, vagyis a kudarc biztos tudatában maradt mindvégig kitartó. Arany látta ilyennek az eposzi hőst Zrinyi és Tasso című tanulmányában: "A drámai hős felidézi a sorsot maga ellen, dacol, küzd vele, s e küzdés alatt bámulatos erőt fejt ki; de mihelyt a fátum legyőzhetetlen voltát megismeri, azonnal zsibbad erélye, vergődik ugyan még, de csak magát hálózza be vergődése által s küzdelme nem küzdelem tovább, hanem a haldokló vonaglása.
Hamvas Béla: Scientia Sacra hangoskönyv (A kereszténység) - YouTube
Később az európai kultúra válsága címmel Can Togay és Pröhle Gergely beszélget, majd a Király Nóra és Nagy Csaba alkotta Vox Humana teremt reneszánsz hangulatot. Másnap Szarvas József színész vezetésével séta indul a Koloska-völgybe ahhoz az ikonikus hársfához, amely a Fák című esszét ihlette. Itt Sava Babic műfordítóra is emlékeznek. " Március 19-én a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban Kurucz Anikó: Hang, szó, személy című, Hamvas Béla munkásságát tudományos igénnyel feldolgozott, frissen megjelent kötetéről beszélget a szerzővel Várhegyi Miklós szerkesztő, Hamvas Béla műveinek eddigi kiadásairól pedig Stamler Ábel vallástudós beszél. A kétnapos rendezvény borkóstolással és az Ethnokor zenekar koncertjével zárul. (Borítókép: Hamvas Béla az 1920-as évek végén. Fotó: Wikipédia)
Az esten Hamvas műveinek eddigi kiadásairól is lesz Stamler Ábel vallástudós részvételével. Végül a Figula pincében borkóstolással és az Ethnokor zenekar koncertjével zárul a kétnapos rendezvény, amelyet a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogat. Hamvas Béla író, filozófus 1897-ben született Eperjesen. 1919-ben jelentek meg első irodalmi tárgyú írásai. Bölcsészdiplomája megszerzése után 1923-ban a Budapesti Hírlap és a Szózat újságírója lett. 1927-ben a Fővárosi Könyvtárban helyezkedett el könyvtárosként, ott dolgozott egészen 1948-ig. Ez életének egyik legtermékenyebb időszaka. A II. világháború után egy ideig az Egyetemi Nyomda kis tanulmányai című sorozatot szerkesztette, de 1948-ban sorozatos bírálatai után felfüggesztették állásából. Fizikai munkásként nyugdíjazták 1964-ben. Négy évvel később hunyt el. Életében csupán két esszégyűjteménye jelent meg, munkásságát agyonhallgatták. Máig szélsőségesen ítélik meg az életművét, rajonganak érte vagy éppen elutasítják.
Mit is adhatna az ember cserébe a lelkéért? " Hamvas élete és műve szuggesztív erővel állítja az utókort töredékesség és egyetemesség feloldhatatlan ellentmondása elé. Amit ő megélt, végigcsinált, sajátosan kelet-közép-európai, közelebbről magyar sors volt. Alkati sérülékenysége, csaknem beteges érzékenysége, pályájának e világi értelemben tragikus kudarca és stílusának kategorikussága, "mindentudói" pozíciója, időnkénti tudálékossága között kiáltó ellentét feszül, minden öniróniája ellenére is. A tudás teljességére való törekvése – amelynek lehetetlenségével ő maga is tisztában volt –, az életprogram, amelyet minden körülmények között, a visszhangtalanság és a kiszorítottság évtizedeiben is töretlenül folytatott, mintha egy másik ember életének része lenne, már a két évtizedes könyvtárosi egzisztenciával is párhuzamosan futna a két háború között, és ez még inkább igaz a 2. világháború utáni szentendrei földműveskedésre, majd a tiszapalkonyai raktárosi állásra. Groteszk és az ötvenes-hatvanas évek magyar valóságát minősítő epizód, hogy főnöki megrovást kap amúgy titkolt tevékenysége miatt: hogy munkaidőben szanszkritból fordít, vagyis nem veszi ki a részét kellőképpen a szocialista Magyarország építéséből.
De úgy vagyok vele, hogy Hamvas ellentmondásai, amelyek gyengesége, szenvedései, esendősége, következetlenségei és túlzott magabiztossága, nagyotmondásai, hetykesége között feszülnek, csak még közelebb hozzák, még szeretetre méltóbbá teszik az alakját. * Egész egzisztenciájával ott áll az írásai mögött, vállaltan személyes. Sok esetben már alapjáratban önironikus, parodisztikus, például amikor a különféle fák árnyékának minőségét, sűrűségét, "töménységét" elemzi, vagy amikor a rántott leves metafizikáját vezeti elő. Hasonlóan csúfondáros – és mégis halálosan komoly – A bor filozófiájá ban, amely a tudományoskodásnak hadat üzenve a legnagyobb meggyőződéssel emeli az egyetemesség és időtlenség szintjére a szalonna, az erős paprika, a cigaretta és a borfogyasztás hamvasi "csodareceptjét", valami mai szemmel nagyon egészségtelen mixet, macsót és korhoz kötöttet. És mégis, mégis: mindmáig akkora meggyőző erővel teszi, hogy gondolkodás nélkül hiszünk neki, sőt ott vagyunk, együtt eszünk-iszunk vele.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A beérkezett műveket a Győrffy Ákos, Kőszegi Lajos, Stamler Ábel és Tóbiás Krisztián alkotta zsűri véleményezte, az eredményhirdetést március 18-án tartják Balatonfüreden, a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban. A március 18-19. között zajló Hamvas Napok a hagyományos ráolvasással kezdődik, a Tagore sétányon álló Hamvas-hársra olvassák rá az író Fák című esszéjének egy részletét. Az európai kultúra válsága címmel Can Togay és Pröhle Gergely beszélgetését kísérhetik figyelemmel az érdeklődők, majd Király Nóra (ének, gótikus hárfa) és Nagy Csaba (lant) azaz a Vox Humana teremt reneszánsz hangulatot. Másnap, március 19-én, szombaton Szarvas József színész vezetésével séta indul a hangulatos Koloska-völgybe, ahhoz az ikonikus hársfához, amely Hamvas Fák című esszéjét ihlette. Itt Sava Babic műfordító emlékére palicsi pálinkával lehet majd koccintani. A folytatásban Kurucz Anikó: Hang, szó, személy című frissen megjelent kötetéről beszélget a szerzővel Várhegyi Miklós szerkesztő. A könyv Hamvas munkásságának tudományos igényű feldolgozása, művészetszemléletének, tudományképének és vallásfelfogásának áttekintése.