athena-lang.com
Ezzel a mohácsi síkságon új élet kezdődött. Király József pécsi püspök kezdeményezésére 1816-ra elkészült a mohácsi Csatatéri emlékkápolna, majd augusztus 29-ét, Keresztelő Szent János fejevételének egyházi ünnepét hivatalosan a mohácsi csata emléknapjává tették. Azóta számos emlékjel és emlékhely emlékeztet 1526 sorsdöntő óráira, s ezzel arra, hogy a "bimbózó rózsa" világa, amely a 16. század eleji Magyar Királyságot és a Jagellók vezette közép-európai összefogást szimbolizálja, megrepedt. Az 1960-tól előkerült sírhalmok a magyar és a közép-európai népek kegyeleti temetői, a csontok felett olyan örök sírjelekkel, amelyek egybekötik a múltat, a jelent és a jövendőt. A mohácsi csata közelgő 500. évfordulója egyszerre lehet a kegyelet, a nemzeti hősiesség és a közép-európai összefogás emlékéve. Mohács olyan emlékezetfolyamot érdemel, amelyben a legszélesebb összefogással hozunk létre új, maradandó, keresztény szellemi és tárgyi emlékjeleket, melyek által minden eddiginél mélyebb értelmet nyerhet a múlt és megmozdulhat a jelen.
A régészek és antropológusok csak akkor tudnak az érdemi munkába belekezdeni, amikor azt az időjárás is megengedi. A Nemzeti Emlékhelyen a látogatók is figyelemmel kísérhetik a régészek munkáját Fotó: Polyák Attila - Origo A kutatási program és a feltárás minden egyes eseményét előzetesen egyeztetik a Nemzeti Örökség Intézetével, ám a feltárások és a kutatások ideje alatt a Nemzeti Emlékhely változatlan nyitvatartási idővel a szokott rendben működik tovább. Ráadásul a tervek szerint a feltárás plusz látványosságként épül majd be az emlékhely mindennapjaiba, hiszen a régészek egy időben dolgoznak majd az oda érkező látogatókkal. Interaktív kiállítást is terveznek a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyre Fotó: Polyák Attila - Origo A 2025-ig tartó munkálatokat az emlékhely fenntartója, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság az Agrárminisztérium támogatásával kezdeményezte és finanszírozza. A feltárásokat a Janus Pannonius Múzeum régészei és a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusai végzik. Ezzel a magyarság egyik legfontosabb sorsfordító történelmi eseményét szeretnék a legújabb antropológiai, régészeti, történészi kutatások eredményeit felhasználva, egy új megközelítésből bemutatni.
Béla hadait. A király nagy szerencsével ki tudott menekülni a mongol gyűrűből és a mai horvátországi Trogirig menekült. A király felesége, Laszkarisz Mária hat gyermek után épp a szíve alatt hordozta újabb gyermekét. A születendő gyermeket a szülők végső elkeseredésükben az Istennek ajánlották Magyarországért. Később be is tartották szavukat, a kis Margitot négy éves korában átadták a Veszprémben székelő domonkos nővéreknek. Majd a 10 éves leánya részére egy új domonkos rendi apácakolostort építtetett Buda közelében a Duna egyik szigetén, amit akkor Nyulak szigetének hívtak. Ezt nevezték át később Margitszigetre. A kis lányt pedig 1943-ban szentté avatták. Ő Árpád-házi Szent Margit. Pusztító, csupán egy éves mongol megszállás a tatárjárás nevet viseli. IV. Béla a mongolok 1242-es váratlan kivonulását követően újjáépítette a kifosztott országot, ezért is szokták második honalapítóként említeni. Nevéhez köthető a középkori váraink nagy részének építése. Az első lyoni zsinat (1245) utasítására is elrendelte a kővárak építését szerte az országban.
Pölöskei József ötvösművész bronzból készült alkotása 14000 csontra emlékeztető alkotóelemből áll, ami a csata és a környékbeli települések 14000 keresztény áldozatának művészi megjelenítése. A Vadász György által tervezett, impozáns megjelenésű fogadóépületbe Bencsik István szobrászművész Térképkő című alkotása mellett elhaladva léphetünk be. A föld alatti szinten kiállítótér kapott helyet, ahol a csatával kapcsolatos bemutató tekinthető meg. A kiállítás egyszerre hagyományos és formabontó, a régészeti leletek és a magyar, valamint török történelmi források együttes bemutatása során a látogatók számára kézzel fogható valósággá, átélhető történeti élménnyé válik a mohácsi csata. Az ismeretanyagot három különböző, HD-minőségben vetítésre kerülő film mutatja be, melyek igazodnak a látogatók életkorához, szakmai felkészültségéhez: külön film készült az óvodás korosztálynak, az iskolásoknak és a felnőtteknek, továbbá a történelemmel foglalkozó szakemberek számára. Az épület első emeletén tárgyaló és mini kiállítótér kapott helyet.
Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya és sok-sok névtelen vitéz fából faragott szobrai között sétálhatunk a három feltárt csata-tömegsír felett kialakított emlékparkban. Szent Korona kiállítóépület 2011-ben adták át azt a kiállítóépületet, amely kívülről is lenyűgöző látványt kölcsönöz az Emlékhelynek. A Szent Korona formájú épületben a kor fegyvereivel, ruházatával is megismerkedhetnek a látogatók. A föld alatti szinten digitális terepasztal is segíti a csata körülményeinek megismerését, de az interaktív bemutatókat jól kiegészítik a török és magyar régészeti leletek színvonalas válogatásai. Az első emeleten tárgyalóterem és mini kiállítótér található. A legfelső, kupolaszinten időszaki tárlatok, illetve kávézó és étterem teszi kellemessebbé a látogatók élményét, ahonnan a nagy üvegablakokon keresztül madártávlatból vizsgálhatják meg a virágot formázó sírkertet. A fogadóépület és a sírkert között található, földbe süllyesztett építmény a török időkben elpusztult kolostorok emlékét idézi, közepén egy fehér kőrózsa alakú kúttal.
A legfelső, kupolaszint időszaki tárlatok helyszíne, valamint itt található a kávézó és az étterem. A nagy üvegablakok mögül lehetőség nyílik a virágot mintázó sírkert "madártávlatból" történő megszemlélésére. A fogadóépület és a sírkert között található, földbe süllyesztett átriumos építmény Vadász György alkotása. Hangulata a török időkben elpusztult kolostorok emlékét idézi, a közepén álló kút, a fehér kőrózsa - Illés Gyula szobrászművész munkája -, mint egy meghasadt virág, az ország három részre szakadását szimbolizálja, s hazánkért hullatja könnyeit. A falakon elhelyezett vészterhes hangulatú tablókon a csatát megidéző költemények olvashatók. Néhány lépcsőfok csupán innen, s kibontja előttünk szirmait az emlékezés, a remény virága. A 14000 tiszafával, valamint egy mogyorófa ligettel szegélyezett emlékpark immár teljes mivoltában tárul elénk. A szimbólumok sokaságát rejtő sírkertet a Kárpát-medencében őshonos növényekből álló erdő veszi körül. Az erdő egy ponton megtörik, délnyugaton fenyegető tőrként hasít belé a feketefenyőkből ültetett ék, mely a végzetes török támadást jelképezi.
Pölöskei József ötvösművész bronzból készült alkotása 14000 csontra emlékeztető alkotóelemből áll, ami a csata és a környékbeli települések 14000 keresztény áldozatának művészi megjelenítése. A Vadász György tervezte impozáns megjelenésű fogadóépületbe Bencsik István szobrászművész Térképkő című alkotása mellett elhaladva léphetünk be. A föld alatti szinten kiállítótér kapott helyet, ahol a csatával kapcsolatos bemutató tekinthető meg. Az ismeretanyagot három különböző, HD-minőségben vetítésre kerülő film mutatja be, külön készült az óvodás korosztálynak, az iskolásoknak és a felnőtteknek, és a történelemmel foglalkozó szakemberek számára. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása szerint a pécsi központú Janus Pannonius Múzeum régészei és a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusai a nemzeti park kezdeményezésére, az Agrárminisztérium támogatásával végzik el az emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálatát, a munkálatok egészen 2025-ig zajlanak. A jelenleg ismert öt mohácsi tömegsír közöl a hármas számú a legkisebb, mintegy 15 négyzetméteres, háromszáz csontváz lehet a sírban.
Különleges munka kezdődött 2019 decemberében a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainál. Antropológusok és régészek a következő öt évben nem csak tudományos vizsgálatot végeznek, hanem olyan részleteket is feltárnak a mohácsi csatában elhunyt hős katonákról, mint azok magassága vagy kora, de a modern eljárásoknak köszönhetően rekonstruálják az arcukat is. Méltó módon kapják meg a végtisztességet A mohácsi tömegsírok első régészeti feltárása az 1960-as években történt, de ez egyáltalán nem volt teljes körűnek nevezhető. A hetvenes években, a Mohácsi Nemzeti Emlékhely kialakítása során, a régészek további három tömegsírra bukkantak. Akkor azonban kevésnek bizonyult az idő a teljes régészeti és antropológiai feltárásra. Ezért döntöttek úgy, hogy a sírokat egyelőre visszatemetik és a közeljövőben egy megfelelő alkalommal újra felnyitják. Erre azonban nem került sor az elmúlt mintegy 45 évben. II. Lajos holttestének megtalálása, Székely Bertalan híres festményén Forrás: Wikimedia Commons Az emlékhely igen népszerű a látogatók körében, miközben tudomásunk van a tömegsírokról és a szándék is megvolt azok feltárására, csak a megfelelő alkalmat kerestük – ismertette a jelenlegi helyzetet az Origó kérdésére Varga Zsolt, az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság őrszolgálat-vezetője.