athena-lang.com
Majd máskor. Az emléktúrát a városi ünnepség megtekintésével kezdtük, mely során különbözõ szervezetek képviselõi helyezték el a koszorúikat a Petõfi-szobornál, majd a hidegre való tekintettel, az ünnepséget már a könyvtárban folytatták. Ezen a nyugdíjas klub tagjai Petõfi-verseket szavaltak és énekeltek. A szobor felirata egy fekete alapú "PETÕFI". Jó ha tudjuk, hogy ez már csak leírva is f igyelmeztetõ jel. Ha látna minket manapság, ahogy élünk és ügyeinket, értékeinket kezeljük, ahogy egymással bánunk, odacsapna az asztalra. Például abban a vonatkozásban, hogy szülõvárosában hagyják összedõlni a falu kerekegyházi szélén álló Csintovai csárdát, Petrovics István egykori szabadszállási bérleményét. A Költõ sokat és szívesen tartózkodott falai között. Az egyetlen olyan épület, amely a család máig Szabadszálláson állva maradt ápítészeti emléke. Illetve ma még! álló, mert holnap össze fog dõlni.. A mûsor után elindultunk felfedezõ utunkra. Pontosabban, már tudtuk, hogy mit hol keressünk, mert nem elõször jártunk itt, ráadásul ismerjük a Petõfi-vonatkozásokat is, mégis minden alkalom egy új felfedezés, hiszen mindig kiderül olyan, látunk olyat, amirõl addig nem tudtunk.
Születésnapja, április 11-e a magyar költészet napja. Vajon méltóképpen emlékeznek-e iskolákban a 20. századi magyar irodalom élete virágában elhunyt zsenijére? Hányan tudják biztonsággal azt, hogy ki volt József Attila? Képes-e legalább minden századik magyar fölidézni József Attila valamelyik versét, sorát?
Hasonlóan Kossuth-hoz, Munkácsy Mihály is csak 1911-ben kapott méltó síremléket (Telcs Ede alkotása), addig csak egyszerű fakereszt jelölte sírhelyét. 1902-ben kisebb átalakításokat végeztek a temetőn, ennek keretében felszámolták azoknak a parcelláknak a többségét, ahova 1852-68 között temetkeztek. (Sajnos eközben tűnt el Hild József építész síremléke. ) Az átalakítás keretein belül több neves halott került az Új köztemetőbe. 1904-re is jutott egy monumentális temetés, Jókai Móré. Az író első fejfája saját háza kapufélfájából készült, ahogy azt végrendeletében meghagyta. Köréje Kismarty-Lechner Jenő tervei szerit épült impozáns síremlék. 1904-08 között megépült az Európa-hírű, északolasz temetőket idéző árkádsor (tervezője Gerle Lajos, a rendezési tervet Hegedűs Ármin készítette), amelyet 1905-től már használtak a legtehetősebb rétegek. Továbbépítésére valószínűleg az I. világháború miatt nem került sor. Ide temették Pl. Korányi Frigyest, és Sándort, Gundel Károlyt, Hőgyes Endrét, Than Károlyt, és Görgey Artúrt, akinek sírját azonban csak egy egyszerű kovácsoltvas kereszt jelzi.
költészet napja 2021. 04. 15. 10:59 A költészet napja alkalmából méltóképpen emlékeztek meg József Attiláról Szabadszálláson. A helyi települési értéktárbizottság kezdeményezésére megújult Pőcze Imrének és Demeter Juliannának, a költő nagyszüleinek a református temetőben lévő sírja. – Pőcze Imre és Demeter Julianna József Attila szabadszállási nagyszülei voltak. A költő édesanyja tizenhat évesen került el a faluból, de fiát és testvéreit gyerekkorukban sokszor küldte el nyaranta rokonokhoz, így könnyítve a háztartást, mivel szegényes körülmények között éltek Budapesten. József Attila gyakran vendégeskedett nagyapjánál, Pőcze Imrénél a falu szélén álló csőszházban, akit "Dörmögő"-nek nevezett el. A dörmögő, mogorva öregről írta a Dörmögő című versét is, amit a "tyatya" különös természetével ihletett – mondta el hírportálunknak Süveges-Holczmann Andrea, a Szabadszállási Települési Értéktár Bizottság tagja. József Attila rokonságába tartozott még nagybátyja, Pőcze Imre, akit költészetében "halász bátyámnak" nevezett, és felesége, Mester Mária, róla "kemény kontyú ángyom"-ként olvashatunk.
A költő születése évfordulóján, 1997. április 11-én egy teljesen új, a helyhez jobban illő kiállítást avattak fel, melyet 2011-ben, Európai Uniós forrásból újították tovább, kialakítva a jelenlegi, a hazai kulturális intézmények és múzeumok sorában egyedülálló, interaktív élményt nyújtó kulturális teret. A kiállítás a költő életének utolsó időszakát idézi fel, és abból visszatekintve állít emléket az egész életműnek a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából, valamint magántulajdonban lévő dokumentumok, fotók, tárgyak segítségével. Több információért kattints ide József Attila első sírhelye A költőt a szárszói régi temetőben (megközelíthető a József Attila utcát keresztező Petőfi utcán balra, észak felé fordulva, a kereszteződéstől kb. 5-6 percnyi sétával) temették el és 1942-ig nyugodott itt. Sírja ma a Kerepesi temetőben van. Szárszói, később készült temetői emlékkövén az "Íme, hát megleltem hazámat" kezdetű, valószínűleg utolsó versének sorai olvashatók. József Attila szobra Az alkotás a költő nevét viselő általános iskola előtti parkban (Vörösmarty utca 6. )
Mert te itt fekszel az út másik felén, e pici proletár-sírban, e kapitalista kő, bronz, márvány, gránit-mocsokban, e gazdagság- Reviczky Gyula
Sajnos a mauzóleumot a 80-as és 90-es években kétszer kirabolták, sőt egyszer meg is csonkították Batthyány földi maradványait. Érdekesség, hogy 1874-ben külön parcella létesült a temetőben azoknak, akik nem részesülhettek egyházi temetésben (öngyilkosok és kivégzettek). A Kerepesiben temették el 1876-ban Deák Ferencet, mauzóleuma Gerster Kálmán műve, a belső festett üvegek Róth Miksa munkáját dicsérik. A 70-es évektől kezdve létesültek a szerzetesi sírboltok is, a temetőben karmelita, piarista, ciszterci, szervita, és ferences sírboltok találhatók. 1880-ban megépült a ravatalozó és a boncterem Máltás Hugó tervei szerint. Eleinte 4 kapu volt használatban, ma már ezekből csak a főbejárat áll nyitva. 1886-tól a temetések száma visszaesett, ez főleg az Új köztemető megnyitásának volt köszönhető. Presztízsokok miatt innentől kezdve főleg a gazdag polgárcsaládok tagjai temetkeztek ide a sírhelyek drágulása miatt, valamint azok kaptak itt díszsírhelyet, akik életművükkel ezt kiérdemelték. 1894-ben volt az addigi legnagyobb méretű, legmonumentálisabb temetés a sírkertben: ekkor temették el Kossuth Lajost, akinek eredeti síremléke még nem a jelenlegi volt, a mauzóleumra a pályázatot csak 1900-ban írták ki (Gerster Kálmán nyerte meg, a szobordíszek Stróbl Alajos művei).
Borsos Miklós (1906–1990) alkotása (1963). Kerepesi temető: 34/2-1-17 Makkai Sándor (Nagyenyed, 1890. május 13. – Budapest, 1951. július 19. ) erdélyi magyar író, református püspök sírja Budapesten. Kerepesi temető: 33/4-2-13. Mándy Iván (Budapest, 1918. december 23. – Budapest, 1995. október 6. ) Kossuth-díjas magyar író sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-39 (Varga Géza szobra) Nagy Lajos, író, publicista sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-2 (Vigh Tamás szobrász műve) Ráth-Végh István (1909-ig Ráth István) (Budapest, 1870. november 23. – Budapest, 1959. december 18. ) jogász, művelődéstörténeti szakíró sírja Kerepesi temető: 29/1-1-29. Wass Albert (író, költő 1908-1998) sírja a marosvécsi vár parkjában. Marosvécs, Románia Szerb Antal Budapest, Kerepesi temető Vajda János sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-32. A síremlék Somló Sári (1886–1970) alkotása (1908, felállítva: 1915) Zilahy Lajos hamvai a budapesti Kerepesi temetőben. Kerepesi temető: A. B. 263-264 Erich Maria Remarque (1898-1970) Ronco Village temető, Ronco Sopra Ascona, Ticino Canton, Svájc Szerintem megérdemli, hogy itt legyen.
A II. világháborúig folytatódtak az áttemetések, a felszámolt Vízivárosi temetőből került ide Pl. Skalnitzky Antal építész, Kiss Ferenc régész, Medveczky Frigyes filozófus, Kriesch János zoológus, Reitter Ferenc mérnök, Hajnik Károly gyorsíró, vagy Abt Antal egyetemi rektor sírja. A felszámolt budai temetőkből átkerült halottaknak külön parcellát nyitottak. A két világháború között számos parcellát kiürítettek. Ezzel felbecsülhetetlen károkat okoztak, Vajda János, Krúdy Gyula és Bajza József esete még a szerencsések közé tartozik, hisz ők a temető más részeire kerültek át. Az áttemetésekre szemléletes példa József Attila esete: a jelenlegi már a költő negyedik nyughelye. Kerepesi temető I. : József Attila negyedik nyughelye Kerepesi temető II. : Munkásmozgalmi Mauzóleum Farkasréti temető I. : Szécsi Pál és a fanatikus hölgyrajongók Farkasréti temető II. : Az újratemetések kedvelt színhelye Új köztemető I. : A 301-es parcella Új köztemető II. : A sportolók és olimpikonok nyughelye Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?