athena-lang.com
E különbségek alapján a hegyláncot négy, illetve a Sarki-Urál további tagolásával öt nagy szakaszra szokták osztani: Sarki-Urál (Полярный Урал) Sarkközeli-Urál (Приполярный Урал) Északi-Urál (Северный Урал) Középső-Urál (Средний Урал) Déli-Urál (Южный Урал) A hegylánc északi folytatása (elővidéke) a Paj-Hoj, déli folytatása (utóvidéke) Kazahsztánban a Mugodzsar. Ezek nem hegy-, hanem dombvidékek, nem is tekintik őket a tulajdonképpeni Urál részének. Az Urál-hegységet Laurencia és Fennoszarmácia ütközése hozta létre a devon második felében, amelynek során Laurázsia kialakult. A folyamatot szünetmentesen követte a Variszkuszi-hegységrendszer kiemelkedése, amelyben Laurázsia Gondwanával ütközve létrehozta a Pangeát. A perm (amely éppen az uráli térségben fekvő Permről kapta a nevét) folyamán a térszín megsüllyedt és a tengerszint megemelkedett, így az Urálban számos apró tengeröböl alakult ki, amelyek a lassú süllyedés és a bizonytalan, gyakran elzáruló tengeri kapcsolatok miatt gazdag sótelepeket és más evaporitokat hoztak létre.
Oroszország. Ural jellegét, a folyó Inzer, Oroszország Téli este, és a tüzes naplemente. Kutyák és a rénszarvasok a tundra Urálbagoly (Strix uralensis)) Lakópark Miass északi részén, Oroszországban. A háttérben az Urál-hegység, az Ilmen-gerinc és Turgoyak falu, a Turgoyak-tó közelében A Dél-Urál-hegység. A Polar Ural és a fő Ural tartomány Tundra. Nyári északi táj, Oroszország. Köd a tó uráli táj reggel. A hajnal ködje Sziklák és az Ural pines Oroszország. Ekaterinburg. Építészet emlékei. Kollázs. Panoráma a river rapids-ben a Polar Urál. Gyönyörű táj hegyvonulattal a kék égen fehér felhőkkel az erdei réteken és tavon nyáron Oroszország, Cseljabinszk régió, Zyuratkul tartomány Nyári hegyvidéki táj Idrissova barlang az Urálban, a folyó és az erdő egy napsütéses napon a kilátás a hegyről Hegyi folyó Bashkortostanban az Urálban Gyönyörű táj hegyvonulattal a kék égen fehér felhőkkel az erdei réteken és tavon nyáron Oroszország, Cseljabinszk régió, Zyuratkul tartomány Szubpoláris urál. Oroszország északi területei.
Urál A Manaraga (1662 m) a hegység északi részén Magasság 1895 m Hely Oroszország Kazahsztán Legmagasabb pont Narodnaja (1895 m) Hosszúság 2500 km Szélesség 150 km Elhelyezkedése Urál Pozíció Oroszország térképén é. sz. 60°, k. h. 59° Koordináták: é. 59° Térkép A Wikimédia Commons tartalmaz Urál témájú médiaállományokat. Az Urál hegység ( oroszul Уральские горы [Uralszkije gori]) egy eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak–déli irányban fut keresztül Nyugat- Oroszországon. Számos esetben Európa és Ázsia természetes határának tekintik, neve elsősorban emiatt közismert. Földrajz [ szerkesztés] Tájkép a Középső-Urálban: a Csuszovaja folyó Az Urál észak–déli irányban, mintegy 2500 kilométer hosszan terül el Kazahsztán északi vidéke, a kazah sztyeppék világa, valamint Eurázsia északi, jeges-tengeri partvidéke között. Szélessége 50 és 200 kilométer között váltakozik. A hegylánc folytatását északon a Novaja Zemlja sziget adja. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul.
Források [ szerkesztés] Székely András. Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó, 339. o.. ISBN 9632803035 I. kötet (1978) Nagy szovjet enciklopédia, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978). Hozzáférés ideje: 2013. május 31. E. M. Rakovszkaja: Reljef Urala (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 31. ) Reki Juzsnovo Urala (orosz nyelven). [2013. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. május 28. ) Ozjora Juzsnovo Urala (orosz nyelven). [2012. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) Weapons of Mass Destruction (angol nyelven). )
Komiföld őserdői a Világörökség részét képezik. Négy fő részét szokás megkülönböztetni: Déli-Urál Középső-Urál Északi-Urál Sarki-Urál