athena-lang.com
Délkelet-Ázsia folyói a Csendes-óceán (Dél-kínai-tenger) és az Indiai-óceán vízgyűjtő területéhez tartoznak. Az Indokínai-félsziget hosszú és bővizű folyókban a Föld leggazdagabb területe. A félszigeten öt nagy folyó található. Közös jellemzőik: 1. A magas, járhatatlan Kelet-tibeti-hegyvidékben erednek. Vízjárásuk a monszunesők miatt erősen ingadozó. Síkságokat töltenek fel nagy mennyiségű hordalékukkal. Deltával torkollanak a sekély öblökbe, tengerekbe. Vizüket öntözésre használják. Jelentős rajtuk a folyami hajózás. A félsziget leghosszabb folyója a Dél-kínai-tengerbe ömlő Mekong (4023 km). Dél-Ázsia vízhálózata sűrű. Folyói az Indiai-óceán vízgyűjtőjéhez tartoznak. Közös jellemzőjük, hogy vízjárásuk nagyon ingadozó, a nyári monszun idején sok, máskor kevés vizet szállítanak. Vizüket öntözésre, halászatra, hajózásra és energiatermelésre használják. A legjelentősebb folyói: az Indus (amely az Arab-tengerbe), a Gangesz és a Brahmaputra (amelyek közös deltával a Bengál-öbölbe ömlenek). A Thar-sivatagot átszelő, hatalmas deltát építő Indus, Ázsia 12. legbővizűbb folyója.
Ázsia vízrajza: tengerek, tavak és folyók - Tudomány Tartalom: Vízrajz: Ázsia tengerei, tavai és folyói - Folyók Jangce Gangesz Indo Eufrátesz Selyemöv Tigris - Tengerek és óceánok Jeges tenger Csendes-óceán Indiai-óceán - Lagos Kaszpi-tenger Bajkál-tó Baljash-tó Hivatkozások Az Ázsia vízrajz Rendkívül gazdag, sok különböző méretű és fekvésű tengerrel, tavakkal és folyókkal, jellegzetes tulajdonságokkal. Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens a Föld bolygón. Körülbelül 44 millió négyzetkilométer, lakossága 4 393 000 000 lakos. Az ázsiai kontinens hat, egymástól nagyon eltérő kistérségre oszlik. Nagy részük reagál az arab és perzsa kultúrára, valamint muzulmán örökségükre. A másik nagy része a keleti oldalt és a koreai, japán és kínai kultúrákat foglalja magában. Mindezt Oroszország és India kíséretében. Ilyen változatos terület lévén Ázsia nagyon kiemelkedő víztestekkel rendelkező kontinens. A Csendes-óceán és az Indiai-óceán veszi körül a kontinensen fontos, nagy kiterjedésű folyók vannak, mint például a Jenisej vagy a Gangesz.
Ázsia éghajlati területei A sokféleség és az ellentétesség rányomja bélyegét Ázsiára, a szélsőségek kontinense. Ázsiában a Föld valamennyi éghajlati övezete megtalálható. 1. Ázsia É-i peremét képező jeges-tengeri-szigetek, a hideg övezet sarkvidéki övének hideg, állandóan fagyos éghajlati területébe tartoznak. 2. Ázsia jeges-tengeri partvidékén mindenütt kifejlődött, a hideg övezet sarkköri övének tundra éghajlata. 3. Ázsiában a legnagyobb területen az Urál-hegységtől egészen Kamcsatkáig a mérsékelt övezet hideg-mérsékelt övére jellemző szubarktikus éghajlat (= tajga éghajlat) jött létre. (Megjegyzés: az Urál-hegység, nem éghajlatválasztó hegység, itt Ázsia földrajzi határaként szerepel. Nyugati oldalán ott is kifejlődtek az éghajlati, növényzetei övek, tundra, dél felé a tajga). 4. A nyugati fekvésű Urál-folyótól az 50. földrajzi szélességi foktól dél és kelet felé az Altájig, Kelet-Ázsiában Japán közepétől észak felé, a Koreai-félsziget kontinenshez illeszkedő részén és Északkelet-Kínában, Mandzsúriában a mérsékelt övezet valódi mérsékelt övének nedves kontinentális éghajlata fejlődött ki.
B Kvíz szerző: Foldikui Ázsia országok Kontinens szerző: Laszlojulcsi szerző: Strauszt74 szerző: Eratom4 Ázsia térkép szerző: Csongieszinger 1.
Ázsia Vaktérkép A képre kattintva megtekinthető a nagyobb változat További Ázsia vaktérképek A képekre kattintva elérhető a nagyobb felbontású változat Ázsia vaktérkép a kontinens partvonalával Ázsia vaktérkép jelentősebb folyókkal Ázsia vaktérkép országhatárokkal Ázsia vaktérkép országokkal és fővárosokkal
Ez a folyó 1900 kilométer hosszú, és a Tigrishez hasonló útvonalú, gyakorlatilag párhuzamos. Ugyancsak ugyanazokon az országokon megy keresztül, mint Törökország, Szíria és Irak. - Tengerek és óceánok Jeges tenger A földgömb felső részén helyezkedik el, körbejárja az északi sarkot, területe 14 056 000 négyzetkilométer. Jeges-Jeges-óceánnak is nevezik, és a felszínének nagy része egész évben befagyott. Ázsiai oldalon az óceán egészét ellenőrző ország az Orosz Szövetségi Köztársaság. Ezen az óceánon keresztül kapcsolatba léphet Európával és Amerikával. Csendes-óceán Ez a világ legnagyobb óceánja, amely 155 557 000 négyzetkilométer területet foglal el a Föld bolygó felszínén. Teljes nyugati része fürdik az ázsiai kontinens partjain, többek között Oroszországban, Kínában, Észak-Korea, Dél-Korea, Japán, a Kínai Köztársaság, Brunei, Kambodzsa, a Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Vietnam. A másik végén csatlakozik az amerikai kontinenshez. Indiai-óceán Az Indiai szubkontinens alján található Indiai-óceán a világ óceánjainak harmadik legnagyobb területe 68 556 000 négyzetkilométer.
Ázsia vízrajzának két fő sajátossága van: centrális és periférikus. A centrális lefolyástalan területek a kontinens közel egyharmadát ölelik fel (ilyen például az Aral-tó vidéke). A belső óriás hegységekből hatalmas folyók futnak le a perifériákra, minden irányban a tenger felé. Jelentős a folyamóriások száma. Kelet-Ázsiát három nagy folyó szeli át: a Sárga-folyó (Huang-ho), a Jangce (Csangcsiang, Kék-folyó) és a Gyöngy-folyó (Xi Jiang). A folyók vizét ősidők óta öntözésre használták fel. A dél- és délkelet-ázsiai folyók többsége a Himalájában ered. Évente a nyár elején, amikor olvadni kezd a hó és a gleccserek, valamint a nyári monszunnal megérkezik a csapadék, a folyók megáradnak. A víz életre kelti a rizsföldeket és a mezőket, a lakosság a folyókat ezért is szentnek tekinti. A legnagyobb folyók az Indus, a Gangesz a Brahmaputra, az Irrawaddy, a Szalven és a Mekong. Délnyugat-Ázsia két legismertebb folyója az Eufrátesz és a Tigris. Túlnyomórészt száraz éghajlatú területeken folynak át, ezért a lakosság számára nagy jelentőségűek.
Vízrendszere aszimmetrikus, mivel baloldalán nincs jelentősebb mellékfolyója. A tölcsértorkolattal Kara-tengerbe ömlő Jenyiszej, a Szelenga és az Angara által a Bajkál-tó vizét, míg fő vízvidéke révén: a Szaján, a Bajkál-tó körüli hegyvidék és a Közép-szibériai-fennsík nyugati részének vizeit szállítja a Nyugat-szibériai-alföldön keresztül. A Léna Ázsia 5. leghosszabb folyama. A Bajkál-hegységben ered, a Közép-szibériai-fennsík K-i felének, illetve a Sztanovoj-hegység É-i részének folyóit gyűjti össze. A Léna-medencén keresztül kanyarogva deltatorkolattal éri el a Laptyev-tengert. A déli magashegységekből kiérő óriásfolyók bővizű folyókként folytathatják útjukat az alacsonyabb térszínek felé. Jégdugulásos árvízzel áradnak. A jeges páncél felengedésével hatalmas mocsárvilágot éltetnek. A vízfolyásokban gazdag Kelet-Ázsia vízrajzilag a Csendes-óceán peremtengereinek (az Ohotszki-, a Sárga-, a Kelet-kínai- és a Dél-kínai-tenger), valamint a Japán-beltengerének vízgyűjtő medencéjéhez tartozik.