athena-lang.com
A paprika csípős ízét egy kapszaicin nevű anyag adja. Nemcsak aromája miatt fontos, hanem többek között fájdalomcsillapítóként, vízhajtóként is ismert. Nagy mennyiségben ez a vegyület is toxikus hatású, de legfeljebb vegyi kivonatából lehetne ennyit magunkhoz venni, hiszen csak több kilónyi nagyon csípős paprika elfogyasztása után kellene számolnunk a mérgezés veszélyével. Egy időben az aszpartám nevű édesítőszer mérgező voltáról keringtek az interneten riogató levelek, de aggodalomra ezzel kapcsolatban sincs semmi ok: toxikológiai vizsgálatok eredményei alapján független szakértőkből álló nemzetközi fórumok az aszpartám megengedhető napi beviteli szintjét (vagyis azt a mennyiséget, amelyet egy életen át naponta elfogyasztva sem kell egészségkárosító hatástól tartani) 40 mg/testtömeg kg-ban állapították meg. Ez azt jelenti, hogy egy 70 kg súlyú ember esetében naponta 155 db tisztán aszpartam alapú édesítőtabletta felhasználása lenne engedélyezett, de ennyit egy nap alatt lehetetlen elfogyasztani.
(Mindezek ellenére én nem ajánlanám senkinek, hogy kísérletezzen vele otthon). A történetek szerint Borgia Lukrécia modenai hercegné kedvelt gyilkossági módszere volt, hogy egy üreges gyűrűbe fehér arzént rakott, és egy óvatlan pillanatban az áldozat ételébe, italába juttatta. Raszputyint is arzénnal mérgezték meg, és mostanában Napóleon halálát is ennek a szernek tudják be a történészek. Mivel sem illata, sem különösebb íze nincs, kifejezetten alkalmas szer gyilkosságokhoz. Szintén elég ismert méreg. Bár a köznyelvben ciánként hivatkoznak rá, mi most a cianidról beszélünk, ami só formájú, és a Hidrogén-cianidból készíthető, általában Kálium-cianid, vagy Nátrium-cianid. Nagyon erős méreg. Már 2. 6 mg is halálos belőle az emberre. Blokkolja a sejtek oxigén ellátását, mivel a cianid megköti a sejtekben a vasat, és így az adott sejt "megfullad". Nagyon hamar eszméletvesztést okoz, és különös gyorsasággal vezet halálhoz, általában hirtelen szívleállással. Az áldozatnak a halála után sok esetben jellegzetes, keserű mandulára emlékeztető szaga van.
10. Itt szeretnék lakni! Fotó: Szabó Gábor - Origo Leszarom a macskaköves utat, nem érdekelnek a kátyúk, én itt szeretnék lakni! – mondta Géza bácsi barátja, a már emlegetett Gyula. – Nagyon nem mindegy ám, hogy melyikben – válaszolta Géza bácsi, miközben sárgaborsó-főzeléket kavargatott a lejárt rendszámú lakókocsiban. Mert ugye a víztoronyban sok a lépcső. A virslit már előre kisütötte, mivel szerinte nem elég erős a rezsó. De a látvány igen, a világ Európának nevezett részében ez az építmény százmilliókat érne – saccolta Gyula úr, aztán inkább arra voksolt, hogy ideje lenne pertut inni a közeli Ica Market új pénztárosával, a kebelszőke Dzseniferrel. 11. Indul a bakterház Fotó: Szabó Gábor - Origo Egykor itten lakott a gazdag, szép és fiatal bakter. Most a szegény, csúnya és öreg bakter lakik itt. Sokat gondolkodott tücsökhímes nyáréjszakákon, aztán egyszer felült az ágyban, és ezt mondta: ha én nem férek ide be a sosemlesz bálna-Mercimmel, más se gyöjjön ide! Lőn. A népművészet kihasználta a maradék helyet.