athena-lang.com
Diósy Ödönné 1903 júliusában már azzal a tervvel jött haza Nagyváradra, hogy kiemelje a fiatal költőt a vidéki város szűk lehetőségei közül, s magával vigye Párizsba. Ady otthagyta az újságot, hazament Mindszentre franciát tanulni. Összegyűjtögette az utazás költségét, kapcsolatokat teremtett pesti lapokkal a majdani párizsi tárcák, cikkek, tudósítások számára. 1904 február elején érkezett meg Párizsba. A nyüzsgő nagyvárosban idegenül mozgott, franciául sem igen tudott még, de mellette volt egy izgatóan szép, szabadon gondolkodó, érzékeny és okos asszony, aki mindenben segítségére volt, betegségében is odaadóan ápolta. Párizs, mely a szépség, a fényűző gazdagság, a modern kultúra szimbólumává lett a szemében, felszabadította költői tehetségét. Amit az új francia irodalomból megismert ekkor, az csupán néhány Verlaine- és Baudelaire-vers lehetett. Ezeket is Léda fordítgatta le neki, a nyelvi nehézségek szakadékain az ő gyengéd tapintata segítette át. Egy évig élt Párizsban, 1905 januárjában jött haza.
[ADY ENDRE] Valaki �trav�lt bel�l�nk - Ady Endre - Valaki �trav�lt bel�l�nk Sch�pflin Alad�rnak k�ld�m. Unatkoz�k s hal�lra-untak, Bolondosan furcs�k vagyunk, F�jdalmasak �s b�csuz�k S milyen furcs�n n�zz�k magunkat S milyen furcs�n n�znek most minket. Csal�d�s-k� r�nk nem zuhant S m�gis sujt�dottan, sz�d�lten, Sustorg� �zott-f�k a t�zben, Panasszal �g�nk, l�ngtalan. Mint el�rvult pipere-asztal, Mint falnak forditott t�k�r, Olyan a lelk�nk, k�r, marasztal Valakit, ki m�r nincs vel�nk, Ki ut�n �jult b�val n�z�nk. Egy r�gi, k�nyes, �des d�m�t, Kegyetlen sz�pet siratunk, Benn�nksarjadtat: asszony-r�sz�nk. Valakit, ki�rt hi�k voltunk, Apr�dok s cifra dalnokok S kit udvarunkban udvaroltunk. Ingunk s mint rossz tornyok, bed�l�nk, Nagy termeink �resen kongnak, K�lyk�sen �sz�k szemeink: S nem veszi �szre senki m�s, Milyen mag�nos f�rfi-porta Lett a szem�nk, lett a sziv�nk, Szem�nknek �s sziv�nknek sorsa, Mert asszony-r�sz�nk elhagyott. Nem tudjuk szeretni magunkat �s nem hissz�k el, hogy szeretnek, �komb�komos sz�peket Idegen, v�r� embereknek A r�gi tussal nem irunk, Mert mi csak magunknak b�koltunk, Asszony-�n�nk�rt, szertelen, �rte voltunk j�k, ha j�k voltunk �s kac�rok �s h�tlenek �s most s�rva meg�zvegyedt�nk.
Könyvbemutató 2020. 03. 09. 10:00 Az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) és a Magyar Művészeti Akadémia közös kiadásában jelent meg az Ady-centenáriumra készült Valaki útra vált... című díszalbum, melyet Budapest után Nagyváradon mutattak be először március 7-e délután a Szigligeti Stúdióban. Pap István A Szigligeti Stúdió Fehér termében zajlott találkozón Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője beszélgetett a díszalbum szerkesztőjével, Boka Lászlóval, az OSZK tudományos igazgatójával, miközben a háttérben a falon a kötet képanyagából vetítettek ki ízelítőül számos érdekes felvételt. Adyról lévén szó az érdeklődés is nagyobb volt a hasonló könyvbemutatókénál, pótszékeket is be kellett hozni a terembe. A beszélgetés során Boka László hangsúlyozta, hogy a díszalbum alapvetően az OSZK Ady relikviáiból válogat, a nemzeti könyvtár ugyanis mintegy ezerkétszáz Ady-relikviát őriz. Az albumban számos olyan felvétel van, amelyek a nagy nyilvánosság előtt eddig még nem jelentek meg. "Nem a pozitív értelemben vett kultuszt akartuk tovább vinni, hanem egy olyan aspektust vizsgálni, mely eddig kevéssé volt előtérben, ez pedig az utazás: egyrészt a fizikai, valós utazás, hiszen tragikusan rövid, negyvenkét életéve alatt Ady Endre nagyon sokat volt távol otthonától, (…) de a fizikai utazás mellett a vívódó, magányos, a belső kiutakat kereső Ady Endrét is megmutatjuk ebben a kiadványban; az úton levés fogalma költészetének is jelentős aspektusa, az utazás motívumok áthatják egész költészetét" – fogalmazott Boka László.
Mindannyiunknak van jobbik része és persze rosszabbik is. Tudja ezt jól Cseh Tamás is A Republic együttesnek írt A jobbik részem c. szövegében. De ha kiválik belőlünk a jobbik rész (felnőttünk, elhagyott a kedvesünk), akkor, ami marad, bizony nem valami szívderítő. Magunk is csodálkozunk, mennyire megváltoztunk. Az arcunk is megcsúnyult, a viselkedésünk is rosszabb lett, a céljaink vele mentek stb. Ráadásul hirtelen, majdnem észrevétlenül zajlott az egész. El kell viselnünk magunkat és az életet is olyannak, amilyen. Cseh Tamás – Republic: A jobbik részem Levélváltás Kéred a legnépszerűbb dalok kottáit PDF-ben az emailedre INGYEN??
2016. aug 29. Csalódott vagyok. És a csalódottságomat ráhúzhatnám az Ady-féle "Valaki útra vált belőlünk" sorra. Rácibálhatnám, de minek? Persze igen patetikus lenne, és naná, hogy tökéletesen passzolna egy futós bloghoz. Meg ha valami hollywoodi filmben lennénk. De ezt kérem, az élet írta. A tegnapi posztom kapcsán Laci, a futótársam felvetette, hogy ő még hisz az emberek jóságában, a jó szándékban. Ezen hosszan gondolkodtam. Én sok mindenben még mindig olyan naivan szemlélem a világot. Azt hiszem, a futásban is. De itt is elmondom: hidd el, Laci, én is hiszek még ebben a dologban. Sőt! Hiszek abban, hogy a futótársak, a közösségek, amelyekben mozgunk hasonlóan működnek, éreznek. Nem tudok másként gondolni a futásra, és a velük kapcsolatban állókra, mint szeretettel. És ebben benne van mindannyiunk hibája, emberi mivolta, botlások és tévedések. Hogy néha vannak kisebb csalódások. És nagyobbak. Na, tessék. Azzal kezdem, hogy nem leszek patetikus, most meg mégis. Szóval, mindez benne foglaltatik.
Két múzsa igaz története. Léda, egy teljesen váratlan szituációban ismeri meg Ady Endrét, aki azonnal és menthetetlenül szerelmes lesz az érett, tapasztalt nőbe. Lédát csak pár évvel később éri el a szerelem végzete, a Léda asszony zsoltárai ciklus megjelenésekor. Ő segített rátalálni Ady igazi költői hangjára és ez lesz az a költészet, mely hűen tükrözi kapcsolatuk bonyolultságát. Az építő és romboló kölcsönhatások és az azt követő egymásra találások jellemzik mindezt. Léda szenvedélyes érzékisége mellett féltékenységi rohamok, számonkérések viharait zúdítja társára, aki lassan kilépne e kapcsolatból, de azt évekig halogatja. A kilenc év során fokozatosan alakul át kapcsolatuk, az egymást éltető - felperzselő szerelmük egyre zaklatottabbá vállik. A legutolsó találkozásukkor történő tettlegességig fajuló vita zárja le kötödésük fizikai valóját. A költő részéről az évekig halogatott szakítás gondolatát a Valaki útra vált belőlünk c. versben fogalmazza meg. A Nyugat hasábjain keresztül az Elbocsátó szép üzenet gőgős, kegyetlen és kiábrándító sorrai mindezt pedig véglegesítik.
Schöpflin Aladárnak küldöm Unatkozók s halálra-untak, Bolondosan furcsák vagyunk, Fájdalmasak és búcsuzók S milyen furcsán nézzük magunkat S milyen furcsán néznek most minket. Csalódás-kő ránk nem zuhant S mégis sújtódottan, szédülten, Sustorgó ázott-fák a tűzben, Panasszal égünk, hangtalan. Mint elárvult pipere-asztal, Mint falnak fordított tükör, Olyan a lelkünk, kér, marasztal Valakit, ki már nincs velünk, Ki után ájult búval nézünk. Egy régi, kényes, édes dámát, Kegyetlen szépet siratunk, Bennünk sarjadtat: asszony-részünk. Valakit, kiért hiúk voltunk, Apródok s cifra dalnokok S kit udvarunkban udvaroltunk. Ingunk s mint rossz tornyok, bedőlünk, Nagy termeink üresen kongnak, Kölykösen úszók szemeink: Valaki útravált belőlünk S nem veszi észre senki más, Milyen magános férfi-porta Lett a szemünk, lett a szivünk, Szemünknek és szivünknek sorsa, Mert asszony-részünk elhagyott. Nem tudjuk szeretni magunkat És nem hisszük el, hogy szeretnek, Ákombákomos szépeket Idegen, váró embereknek A régi tussal nem irunk.