athena-lang.com
Adott egy nő, aki a férje nélkül érkezik egy új környezetbe. Ott beleszeret a helyi lelkészbe és a kapcsolatukból megszületik a gyerek, aki a terhesség első jeleitől kezdve élő felkiáltójelként mutatja anyja bűnét. A történet itt kezd igazán széppé és értékessé válni a mindenkori ember számára: egy több száz éves történet nőalakja nemhogy vállalja, de csodálattal, szeretettel és mindent legyőző büszkeséggel veszi körül bűnének a bizonyítékát, a gyermekét. Egy több száz éves történetben a nő semmilyen szín alatt nem vallja be, hogy ki volt a társa a bűnben. Egy több száz éves történetben a nő erényt kovácsol az úgynevezett erénytelenségéből és a ruhájára kötelezően ráhímzendő A betűt (ami az adultery, azaz házasságtörés, kezdőbetűje) gyönyörűen kihímezve, büszkén viseli. "Egyikünk sem várhat semmi jót ebben az életben, amióta a gonosz útvesztőben tévelygünk, és lábunk minduntalan megbotlik a bűnben, amivel utunkat teleszórtuk. " Ebben a történetben a nő egy álszent világban nem hagyja magát megalázni, tudja, hogy az érzései tiszták.
Fordítók: Bálint György Borító tervezők: Árvai Ilona Kiadó: Európa Könyvkiadó Kiadás éve: 1969 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Kner Nyomda Kötés típusa: egészvászon kiadói borítóban Terjedelem: 207 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 13. 00cm, Magasság: 18. 00cm Súly: 0. 20kg Kategória: Előszó a második angol kiadáshoz 5 A Vámház (Bevezetés A skarlát betű-höz) 7 A börtönkapu 41 A piactér 43 A felismerés 51 A beszélgetés 59 A tű Hester kezében 65 Gyöngy 73 A kormányzó háza 81 A tündérgyermek és a pap 87 A felcser 95 Az orvos és betege 104 Egy szív belseje 112 A lelkész virrasztása 118 Új kép Hesterről 127 Hester és Gyöngy 134 Hester és az orvos 139 Erdei séta 145 A pásztor és báránya 150 Verőfény 158 A gyermek a patakparton 163 A lelkész tévelygése 169 Új-Anglia ünnepe 178 A felvonulás 186 Leleplezés 195 Végszó 202
Fülszöveg Hester Prynne-t hűtlenség vádjával elítélik. Tüzes vassal megbélyegzik, a házasságtörés jelét, a vörös A betűt égetik a bőrébe. Hester azonban emelt fővel vállalja a sorsát, és a kínzások és kiközösítés ellenére sem adja ki szerelmesének a nevét. Ám évek múlva a halottnak hitt férj visszalopózik az asszony életébe, és bosszút forralva keresi a titokzatos szeretőt. Nathaniel Hawthorne a XIX. század amerikai irodalmának talán legfontosabb alakja. Első, ám azonnal nagy hatású regénye, A skarlát betű egy házasságtörés története, melyben elemi erővel jelenik meg erkölcs és bűntudat, képmutatás és bosszúvágy, a szélsőséges korszellem és a női akarat kibékíthetetlensége. Nem tudom, miért van az, hogy időnként csupa elvárással kezdek bele egy-egy könyvbe. Az viszont biztos, hogy ha szépirodalomról van szó, akkor hatványozottan magasak az elvárásaim, és ez A skarlát betűvel is így volt. Ismertem a könyvet, nagyjából a történetét is, régóta el akartam olvasni, és mégis hatalmas csalódás volt.
Ebben az álszent világban a férj egyetlen és kiemelt öröme a rombolásban, mások tönkretételében merül ki. Ebben a világban mindenki bűnös, csak nem mindenkire varrják rá nagy, színes betűvel a bűnét. Ebben a világban tulajdonképpen a bűn titka jobban megnyomorítja a lelkeket, mint a vállalása. Ebben a világban egyetlen ember van, aki szabadnak vallhatja magát. Az pedig maga a "bűnös". Akire rásütötték a bélyeget. Még mielőtt nagyon eltévedünk, nem a bűnösség teszi őt naggyá vagy mássá, hanem az őszinte, feltétel nélküli szeretet. Ez az a szeretet, ami miatt ő válik egyedüliként igazzá, bátorrá és büszkévé. Nem mellékesen ő az egyetlen, akinek nem kell alakoskodnia vagy hazudoznia. Maga Hawthorne is leírja, hogy "A hazugság sosem jó, még akkor sem érdemes elfogadni, ha a másik oldalon a halál fenyeget. " Az összes többi erény, hit, vívódás pedig tulajdonképpen jelentéktelen ehhez az igazsághoz képest. Hogy miért? Erre is megkapjuk a választ az írótól: "Aki hazugságban él, annak az egész világ hamis, semmivé zsugorodik a kezében.
A skarlát betű nem a képmutatást ajánlja a dilemma feloldásaként, hanem a természetes erkölcs belső parancsainak követését.
És mintha az lett volna eddig a feladata, hogy gyötörje anyját. Érdekes szereplő. Érdekes könyv. Ez egy tipikusan olyan könyv, amit lehet elemezgetni, a jelképeket, az események jelentőségét felfedni. Nehezen tudom értékelni, nekem hiányoztak a 'szerelmes' részek, amik a filmben megvoltak, kicsit lassú volt, elnyújtott és bevezető fejezet (Vámház) is kicsit vontatott volt - a szerepe az volt, hogy felvezesse a történetet, és Hawthorne elég kemény kritikát mondjon a vámház tisztségviselőiről és egy kis önéletrajzi részként is szolgált. 4/5