athena-lang.com
A fizetés nélküli szabadságot követően a munkáltató köteles az időközben történt bérfejlesztéshez mérten megemeli a munkavállaló munkabérét. A gyes folyósítására tekintettel igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkáltató nem jogosult felmondani. Beteg gyerek ápolása esetén a felmondási idő a betegállomány lejártával kezdődik Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkáltató felmondhat betegség és táppénz ideje alatt is, de aki beteg gyermeke ápolása miatt van keresőképtelen állományban (gyermekápolási táppénzen), annak a felmondási ideje a keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik. Hátrányos megkülönböztetés tilalma A magyar és az európai közösségi jog is tiltja a fogyatékosságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és védelemben részesíti azt a munkavállalót is, akit gyermeke fogyatékossága miatt ért hátrányos megkülönböztetés. Diszkriminációnak minősül tehát, ha kedvezőtlenebb bánásmódban részesül az a munkavállaló, akinek gyermeke fogyatékossággal él, mint a munkatársai.
Olvasd el ezt is! Ha bővül a család, a megfelelő otthon biztosítása a legfontosabb nagyberuházás a gyermekesek és a gyermekvállalást tervezők körében. A gyermeket tervezők 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a lakáscélú beruházás lenne az első a baba érkezésekor. Az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban ellenőrizhetők a NAV által ismert adatok, és itt tölthető ki legegyszerűbben a VISSZADO-nyilatkozat. Az adóhivatal honlapjáról nyomtatható formában is letölthető a nyilatkozat. Ha valaki nem küldi be a nyilatkozatot, és a NAV az adatok nélkül nem utalja ki a visszajáró összeget, akkor az utólag a 2021-es szja-bevallásban igényelhető vissza, ebben az esetben legkorábban 2022. március 1-től juthatnak hozzá a szülők a visszajáró összeghez – olvasható a NAV közleményében. (MTI) Borítókép: Getty Images Ahány ember, annyi féle fizetési szokás. Eltérő fizetési szokásokhoz pedig eltérő bankszámla dukál azért, hogy csak olyan szolgáltatásokért fizess, amire szükséged van. Érdemes tehát összehasonlítani az ajánlatokat.
Ha a 2021. január 1-jén vagy ezt követően meghalt személy 2021 bármely napján jogosult volt, vagy kisadózóként jogosult lett volna családi kedvezményre, házastársa vagy örököse kérheti a NAV-tól a visszatérítést. Mekkora összegről van szó? A kedvezményben részesített szülők az átlagbér szintjéig kapják vissza a tavaly befizetett személyi jövedelemadójukat (szja), a visszatérítés maximális összege szülőnként elérheti a 809 ezer forintot. Mire költhető az szja-visszatérítés? Az adó-visszatérítés összegét a családok bármilyen célra felhasználhatják. Rekord mértékű támogatásban részesülnek a gyermeket nevelő szülők Forrás: Shuttershock 25 év alattiak adómentessége A kormány nemcsak az időseknek és a gyermekeseknek nyújt támogatást, hanem a fiatal pályakezdőknek is. Mi a kedvezmény lényege? 2022. január 1-től a 25 év alattiak az átlagbérig mentesülnek a 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése alól. Hogyan lehet a kedvezményt igénybe venni? A kedvezmény igénybevétele automatikus: külön nem kell kérni, és nem is kell nyilatkozni róla a munkáltatónál.
A mentesülés megítélése, a mérlegelés a munkáltató feladata, ami kisgyermekek esetén kevés jogvitát szokott okozni. Ilyen ok lehet például, ha a szülőnek be kell mennie az elesett, síró gyermekéért az óvodába. Távolléte ekkor igazolt lesz, melyért nem részesülhet hátrányos jogkövetkezményben, de díjazás sem illeti meg. Nagy nehézséggel kell megküzdeni annak a szülőnek is az első néhány hétben, aki a munkába állással egyidejűleg gyermekét bölcsődébe vagy óvodába "szoktatja be". Ha bőven van felhalmozódott szabadsága, ennek terhére ez megoldható. Szabadság hiányában a részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehet megoldás, kérve a munkáltatót a dolgozó számára megfelelő munkarend biztosítására. Előbbit köteles figyelembe venni a munkáltató, utóbbit azonban nem. A munkába állást segítő rendelkezés ugyanis, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig (három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 6 éves koráig) köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló védelmét biztosító rendelkezések A speciális helyzetre tekintettel az e körben érintett munkavállalókra több garanciális rendelkezést találunk a törvényben. Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló, aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa [Mt. 294. § (1) bekezdés i) pont]. Ahhoz, hogy ezeket a munkáltató érvényesíteni tudja, ismernie kell az egyedülállóság tényét. A 16 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevelő szülők vonatkozásában különös szabály, hogy más helységben végzendő munkára hozzájárulásuk nélkül nem kötelezhetők. A törvény ezzel azt kívánja biztosítani, hogy a szülői felügyeletet igénylő gyermeket ne kelljen magára hagyni, a szülő munka után érte tudjon menni az óvodába, iskolába, illetve megfelelő időben haza tudjon érni. Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek 3 éves koráig felmondási korlátozás érvényesül abban az esetben, ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe.
Az Mt. a "szülő" fogalmát egyébiránt szintén tágan értelmezi. A törvény hatálya alatt szülőnek – így pl. az apákra, anyákra vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor – nemcsak a vérszerinti és az örökbefogadó szülő számít, hanem az együttélő házastárs, a gyám, a nevelőszülő és a helyettes szülő is. Továbbá az a személy is, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. A fentiek alapján tehát, ha a szülők különváltan élnek, és a gyermek az édesanyjával lakik, akkor az anya és annak velük együtt élő, új férje (vagyis a gyermek "mostohaapja" vagy "nevelőapja") is jogosult a gyermek utáni pótszabadságra, de a különélő vérszerinti édesapa nem. A törvény nyilvánvaló célja e konstrukcióval, hogy azok részesülhessenek a gyermek nevelésére tekintettel további szabadságban, akik napi szinten részt vesznek a gyermek körüli feladatokban. A "fogyatékos gyermek" fogalmát szintén a Cst. rendelkezéseire hivatkozza határozza meg a Munka Törvénykönyve.
Így például azzal, hogy másnak rendeli el a túlmunkát, vagy a rendes munkaidő kezdetét megelőzően és nem annak befejezését követően kötelez rendkívüli munkaidőre. A munkáltatónak ügyelnie kell az egyenlő bánásmód követelményének megtartására is, így nem tehet különbséget a munkavállalók között azok anyasága vagy apasága alapján. Például nem jogszerű, ha a gyakran betegeskedő gyermekkel otthon maradó munkavállalót erre figyelemmel zárja ki az év végi jutalomból közvetlen vagy akár közvetett módon. Pótszabadság, keresőképtelenség, mentesülés díjazás nélkül Az Mt. 118. § arról rendelkezik, hogy a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermekei után évente pótszabadság jár. E pótszabadság mértéke egy gyermek esetén két nap, két gyermek esetén négy, kettőnél több gyermek nevelése esetén pedig összesen hét munkanap. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
Az ápolásra szoruló személy kezelőorvosának igazolni kell az ápolás indokoltságát és időtartamát is. A fizetés nélküli szabadságot követően a munkáltató köteles az időközben történt bérfejlesztéshez mérten megemeli a munkavállaló munkabérét. Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkáltató felmondhat annak is, aki a hozzátartozója otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van, azonban a felmondási idő legkorábban a fizetés nélküli szabadsága lejártát követő napon kezdődik (tehát a munkaviszony csak a fizetés nélküli szabadságot követően szűnik meg ténylegesen). A gyermekre tekintettel kedvezőbb szabály Kötelező 4 órás munkaidő, ha a munkavállaló kéri A gyermekét saját háztartásában nevelő munkavállalót a gyermeke négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – a munkáltató köteles 4 órás (a teljes munkaidő fele) részmunkaidőben foglalkoztatni, ha a munkavállaló ezt kérelmezi. A munkáltató engedélye a 4 órás részmunkaidőhöz nem szükséges, de megjegyezzük, hogy a felek közös megegyezéssel más időtartamú (pl.